érdes csűdfű

Adatok

Magyar név: érdes csűdfű

Latin név: Astragalus asper

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Pillangósvirágúak (család)

Szűkebb kategória, latin: Fabaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1988

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: –

Termet: 20–60 cm. Életforma: Hemikroptophyta

Leírása:

Viszonylag magas (40–100 cm), erőteljes növény. Szára felálló, tőből elágazó, erős. Levelei szórtak, páratlanul szárnyaltak; a levélkék keskenyek, hosszúkás-elliptikusak, ép szélűek, ritkán álló, hosszú, rásimuló szőrűek. 1–2 cm nagyságú halványsárga virágai a szár végén felálló, megnyúlt füzérben állnak. A csésze világos vagy feketés szőrrel fedett. Termése hosszúkás, hengeres hüvely.

Virágzása:

május – június / (VII közepe –) VIII – X (– XI.)

Élőhelye:

Mészkedvelő sztyepi faj. Pusztafüves lejtők, homok puszták, homoki rétek és legelők, pusztai cserjések növénye, de előfordul homoki és lösztölgyesek szélein, tisztásain is.

Előfordulása:

Pontusi-pannon flóraelem.

Budai-hegység, Vértes, Velencei-hegység, Balaton-felvidék, Tolnai-hegyhát,

Kis-Alföld, Mezőföld, Turján-vidék, Duna–Tisza köze, Tiszántúl.

Megjegyzés:

A homoki rétek jellemző, névadó faja. Hozzá kissé hasonló rokonainál, a hólyagos és az édeslevelű csüdfűnél (Astragalus cicer, Astragalus glycyphyllus) a virágzat rövid, fejecskeszerű, a levélkék szélesek, a termés kerekded, ill. hosszú, sarlósan görbült hüvely.

Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 1;

Forrás:

Lendvai Gábor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., Király Gergely in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

érdes csűdfű

Adatok

További információk

Fajok elterjedése

Galéria